Eb ura faló avagy a görög gasztronómiáról

A görög gasztronómia sokkal többet kínál a világ minden táján kapható gyrosnál és feta sajtnál. Gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, sok ételük ma is ugyanúgy készül, mint Homérosz korában. Sem a pásztorkodás, sem a földművelés nem sokat változott az elmúlt kétezer évben. Ma is ugyanúgy tisztelik az olajfát, melynek termése a legjobb minőségű a világon, vagy a legszentebb gyümölcsöt, a szőlőt, melyből aromás borokat készítenek.

Az étkezésnek a szegényebb családokban is megadják a módját. Hideg előételek sora kerül először az asztalra: zöldségből vagy halból készített krémek, sajtok, olajos lében úszó, rizzsel töltött szőlőlevél, paprika vagy paradicsom ágyaz meg a következő fogásoknak vagy szolgál borkorcsolyául. Leveseik tartalmasak, de nem fogyasztják őket minden nap. A főétel hal, birka vagy bárány, többnyire nyárson sütve. Népszerűek a csirkeételek, marha ritkán kerül az asztalra, a sertést nem nagyon kedvelik. Annál inkább a zöldségeket, melyek nélkül egyetlen étkezés sem képzelhető el. Salátának, párolva vagy töltve, grillezve fogyasztják, hidegen és melegen egyaránt. Édességeik tömények, a sütemények mézben vagy cukorszirupban úsznak.

A középkori ember kalóriatáblázata

A középkori emberek életvitele, zsírszegény, ám zöldségekben gazdag étrendje, amelybe a gyenge sörök is beletartoztak, hozzávéve a napi tizenkét óra fizikai munkával, valószínűleg egészségesebb volt, mint a mai embereké – olvasható a BBC News honlapján. 

A jobbágyok, közemberek ugyan többet ettek (már ha volt mit), mint a mai átlagemberek, de lemozogták napi tizenkét óta megfeszített munkával.

A jobbágyok napi energiabevitele 3500-5000 kalória körül mozgott, megettek két vekni kenyeret, és megittak három korsó (másfél liter) sört, 20 deka körüli halat vagy húst, rengeteg zöldséget ettek, és  kevés finomított cukor volt ételeikben.

Ezzel szemben a mai emberek ételei tele vannak keményítővel, tartósítószerekkel, zsírokkal, gyakran fogyasztanak kekszeket, édességeket, s bár a napi energiabevitelük 2700 kalória körül mozog, naponta kevesebb mint 20 percet edzik testüket.

Ez azt jelenti, hogy a középkori embereknek talán még a sokat dicsért mediterrán étrendnél is egészségesebb táplálkozási szokásaik voltak, és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbaj kockázata náluk jóval kisebb lehetett, bár az is tény, hogy az átlagéletkor jóval alacsonyabb volt, mindössze 30-40 év.

(Forrás: Múlt-kor/MTI) 

Sajt + bor és egy kis csendélet